Bejegyzések

színek • colors

Kép
Néha megéri sokáig kotlani egy-egy ötleten, mert az ember addig szövi a fejében a történetet, addig pörgeti a képeket, amíg lekopik a sallang és a letisztult képi világ egyszerre ugrik a papírra a végén. Ami azt illeti most kissé meglepődtem…igaz ez még csak egy vázlat, elnagyolt körvonalai a végső tervnek, de merőben szokatlan irány. Ezzel a stílussal ezidáig nem próbálkoztam, lássuk, mi lesz belőle. Remélem nem sörcímke. :-D Persze mivel rólam van szó továbbra is áll, hogy minden nem sikerülhet egyszerre. A színválasztással mint látjátok voltak problémáim. Ma este a családi tanács elé terjesztem a javaslatokat, kíváncsan várom a döntést - én már totál belenéztem magam.

Ami viszont jó hír, hogy a játékmenet kész. Isteni áldás a lányom, úgy össze vagyunk hangolva, hogy az elnagyolt játékötleteim pillanatok alatt drágakővé csiszolódnak a közös játékok során.





Sometimes it is worth wandering on an idea for a long time because as time passes the story gets clearer,  the pictures get sharp…

Újrakezdés • Back again

Kép
Üdv ezen a verőfényes hétfő reggelen! Milyen ragyogó kezdet egy új évhez! :-) A napsütés új erőt ad és insiprál. Rengeteg új ötletünk van és alig várjuk, hogy megoszthassuk veletek!  Sokat játszottunk az ünnepek alatt és abban mindannyian egyetértettünk, hogy idén nem fogunk versenyzős játékot kiadni. Ki tud örülni a győzelemnek, ha a többiek bánatosak? Így az új kalandjaink kooperatív játékok formájában öltenek majd testet. Kalandból pedig mindig jut nekünk bőven!

Látogatásunk az amszterdami Rijks múzeumban egy kulcsos játékot ihlettek. Nézzétek ezeket a kulcsokat, mindegyik fantasztikus történetet sejtet. Vajon melyik mit nyit? Egy alkimista laborját, hajókabint, könyvtárat, titkos ajtót vagy kincsesládát? Azóta pörögnek a történetek a fejemben amióta először megláttam őket. Az már biztos, hogy ezzel a játékkal kezdem a munkát.

Az utána következő a tengerimalacokról szól majd, természetesen a mieinkről, akik július óta színesítik a mindennapjainkat és azóta a családunk teljesjogú t…

Karácsony után • After Christmas

Kép
Vége a karácsonynak. Ülök és nézem a feldíszített fát. Az illata nyugalmat áraszt, a fényei átmelegítenek, pedig alig találkoztunk. Mi maradt a karácsonyból? Képek, villanások. A betegségünk, ami menetrend szerint érkezett, mint minden évben. A döbbenet, ahogyan állunk a boltban a fenyőfák hűlt helyén. A férjem arca, ahogy a sarokba dobált selejtek közül közül kihúzza a legtökéletesebb fát, amink valaha volt. Az a kép sokkal élesebb mint szeretném, ahogy rohanunk az állatkórházba, hogy megmentsék Grafit életét és várjuk a hívást, hogy a műtét hogyan sikerült. A kép ahogy a karácsonyi partin hallgatjuk a szomszédaink történeteit és elhisszük, hogy az emberek jók és az élet szép. Szentestén a tökéletes fa képe is kirajzolódik, a becsomagolt ajándékokkal és az érzés, hogy ezek csak kellékek, díszlet. Az fontos, hogy sikerült együtt vagyunk. Egy élet megmentve, Bojána és a mi könnyeink felszárítva és bármi történjen is, mi itt vagyunk, egymásnak. Mindig, jóban, rosszban.





Christmas is over…

Meglepetés • Surprise

Kép
A meglepetés, amivel készültünk, elmaradt. Az élet kicsit átírta a terveinket és szokás szerint emlékeztetett a fontossági sorrendre. A Karácsonyi meséhez készítettünk animációt, de a zenei részre végül nem maradt idő. Az is igaz, hogy játék sem maradt... Köszönjük, hogy velünk voltatok ebben az évben! Meseszép Karácsonyt és nagyon boldog új évet kívánunk! Szeretettel, Marbushka



The surprise, that we wanted to share with you unfortunately failed. We created the Christmas Tale movie, but we run out of time and we couldn't complete it with music. I hope it will be fun also in January revealing the happy Christmas memories. Thank you for your attention and support during this year! Have a wonderful Christmas and a very happy new year! With love, Marbushka


Üvegbe zárt Karácsony • Christmas in a Jar

Kép
Az első mezokozmosz szerelem volt első látásra. A neve nagyon tudományos, de amit takar, az egy kis csodavilág! Az én választottam egy gyönyörű kis fenyő volt párával borított üvegben, mohával takart földjén nagyon hiteles műhó csillogott. Normál esetben nem kedvelem a műanyag hozávalókat, de ez kicsit sem látszott annak! Belenéztem, és láttam a karácsonyt. Bármit megadtam volna érte! Olyan volt, mint egy instant álom. Minél tovább néztem, annál több emléket csalogatott elő. A papírja azt ígérte, hogy egy évig is vidáman él bent az üvegben a kis növény és sem locsolnom, sem tápoldatoznom nem kell. Ideálisnak tűnt, pont ezen a két ponton szokott elcsúszni a növénynevelési projektjeim nagy része és enyészetbe fordulni minden növényi szervezet az otthonunkban. Bojána szülinapjára hasonló szépséget kért, ami ismét hülye döntés volt, hiszen meg sem vártuk, hogy az előző üvegbe zárt csoda életben marad-e. Akkor ebből már sejthető a történet végkimenetele: a növénykék órára pontosan ugyanak…

Télapó - Sinterklaas

Kép
A tegnapi ködös, hűvös estén megérkezett hozzánk a Télapó! Egy hete hajózott be a kikötőbe. Azóta járja a várost és apró ajándékokat csempész a gyerekek cipőjébe. Az igazán nagy ajándékot ötödikére tartogatja, a tetőkön lovagolva a kéménybe pottyantja a zsákját, így a kandallókban ott várja a gyerekeket az ajándék. A megérkezése napján itt lovagolt el az ablakunk alatt. Még szerencse, hogy nem a tetőn, ahogy azt ötödikén teszi, Bojána biztosan szívbajt kapott volna. Tegnap hozzánk is bepottyant a zsákja az első holland ajándékokkal: Bojka a nevének kezdőbetűjét kapta csokiból és egy mézeskalács Télapót.





Szeretem ezt az időszakot, mert a Télapó érkezésével elkezdődnek a téli ünnepek. lyenkorra már furcsa, bölcs távolságtartással szemlélem az elmúlt évet, hirtelen már nem is tűnik olyan fontosnak semmi. Jól esik lezárni a hétköznapokat és ráhangolódni a pihenésre.

A városban másképpen érkezik a karácsony. Döbbenet, itt életre kelnek a klasszikus, képeslapba illő díszletek: köd, nyüzsgé…

piacozás • fabric market

Kép
Nem mindig kafa ha az embenek kutyája van, van olyan amikor nem indulok szökellve kutyát sétáltatni. Nem csak azért, mert agyilag rendszerint a géphez vagyok kábelezve, hanem mert az itteni időjárás több mint provokatív. A "real feel" köszönő viszonyban sincs a megadott hőmérséklettel, a pára bekúszik a bőröd alá és csontig hatol még a tíz fokos a hideg is. Ha még ezen felül a szél is fúj, akkor az ellenséged sem löknéd ki az ajtón. Brrr. Ezzel Dana is így van, csak éppen az elfojtott energiái dolgozni kezdenek ha kihagyjuk a sétát: nyűgös és hisztis lesz. Nagyon meggyőzően csinálja, szóval nekivágunk. Inkább. Naponta háromszor. Vasárnap az égiek végre métányolták az erőfeszítéseimet, így hazafelé a sétából textil piacba ütköztem - kárpótlásul. Pont ott, ahol minden szombaton rendes piac van! Most ameddig a szem ellát szebbnél szebb anyagok százai, sőt, megkockáztatom: ezrei sorakoztak. Atyavilág! Kutya lerak, fejveszett vásárlás indul.
Mivel egy hétig birkóztam a kötőhárty…