vége a nyárnak • summer end
Emma doboza elkészült, így őt már hivatalosan is útnak indítottuk! Talán Bojka ráhatásának köszönhető, hogy a nyomdában mégsem csúsztak annyit az ütemezéssel. Addig mászkált a férjemmel oda, amíg már mindenki tudta, hogy az ő rajzai vannak a dobozokon. Gondolom úgy nézett hozzá mint a Shrekben Kandúr ééééés: nyert ügyünk volt.
A nyár szép októberi időjárással búcsúzott. Nem csodálom, hogy most esik, valahogy az iskolakezdéshez ez dukál. Ma Bojka visszaszállt a ringbe. Közel másfél órája van az iskolában, de még mindig nagyon furcsa nélküle. Csend van. Megint a burok-dolog. Talán túl sokat voltunk együtt a nyáron...mitagadás, nagyon nehezen engedtem el. Szombaton még kihasználtuk az utolsó napsugarakat: ezen a nyáron először piknikeztünk. Csodás volt. A vasárnapot sajnos már az iskolakezdés árnyékolta be. Ma pesze bal lábbal keltem....és ez nem elhatározás kérdése volt, ez már feltételes reflex. Lám, lám mekkora károkat tud okozni élethosszoglan egy sereg pályát téveszett tanerő! Egy kezemen meg tudom számolni emberséges tanárokat akik előfordultak az iskolában töltött éveim alatt. Rossz arány. Nem kéne ennek feltétlenül így lennie, de az emberek fejében már becsontosodott, hogy a tanulás velejárója a megaláztatás. Körültekintő iskolaválasztásunknak köszönhetően Bojkának már nem kell félelemmel és gyomorgörccsel iskolába mennie mint hajdan nekem. Neki jó emlékei lesznek de nekem ez már így marad. Nagy valószínűséggel ma a fejemre húzom a monitort és kizárólag a karácsonyi játékkal fogok foglalkozni.
The Emma box is finished, so the doll has finally launched! Maybe it was due to Bojka's fame. She accompanied her father to the printing company, where everyone knew that her drawings are decorating the boxes. :-) I think she borrowed that Puss-in-Boots look from Shrek as well..and it's done.
The summer said good bye with an October-like weather. The scool year starts with the same cold, rainy weather every year. No wonder, sad time is coming. Today Bojka returned to school an hour ago, and we still miss her so much. Indeed, the shell-thing again... Maybe we're spending too much time together...it's very hard to let her go. Saturday we enjoyed the last rays of sun: we had picnic - first time this summer. It was wonderful. The school thing casted a shadow on all Sunday. Today I woke up with a terrible mood .... and it wasn'n decided before, it is just a conditioned reflex. Well, well, how could wrong teachers make such a big damage on us for a lifetime! I could count on one hand the teachers who were correct human beings during my studies. Not too good average. It should not be this way, but in people's minds already carved that indignity is part of teaching. We choosed Bojka's school carefully, so she do not have to wake up with fear and stomach cramp every day. But still, the first day is hard for both of us. So today I dive into work... I will work on our new game: the Christmas Tale.
