rajzszakkör otthon • drawing lesson at home

A keddi rajszakkörök közt elviselhetetlenül lassan múlik az idő Bojka számára. Főként amióta közelebbi ismeretségbe került a pasztellel. Bátran állíthatjuk, hogy nem a kedvenc eszközöm: valahol a vízfesték mélységében helyezkedik el a ranglistámon. Irányíthatatlan, kiszámíthatatlan: ősellenség. Bojka mégis rávett, hogy hétvégén üljünk le rajzolni, pont úgy mint a szakkörben. Belementem. Nagyon tanulságos volt. Perceken belül még jobban megutáltam a pasztellt és a táblát is ketté hajtottam volna a térdemen… de akkor ránéztem Bojkára, hogy milyen elmélyülten alkot, milyen komoly és eltökélt! Elszégyelltem magam. Inkább tovább vakargattam a papírt a krétával és elnyertem méltó jutalmamat: mellesleg, szinte félvállról előkerültek olyan dolgok amik mostanság foglalkoztatják. Nagy dolgokról beszélgettünk, amit nem lehet szemtől szemben megfogalmazni. Én pedig élveztem, hogy bevon a gondolataiba. Kiderült, hogy "mellesleg" könnyebb fontos dolgokról csevegni. 

It turned out that the distance is unbearable between the drawing lessons, since Bojka learned to use pastel. I don't like this tool at all, because I can't  keep it under control….though I agreed to draw together at home. It was a great decision, because during the lesson 'by the way' Bojka was talking about her thoughts of life and most of the things she is interested in. It's hard to talk about 'serious' things face to face. Better this way. Taken lightly.